Igenis, én büszke vagyok a szerelmemre. Mindent megtesz, a tenyerén hordoz. Nem azért írom ezt hogy bármit is kompenzáljak, de ő maga a megtestesült Férfi. Nem csak a párom, hanem egy igazi lelki társ. Mindent meg tudok vele beszélni, nem kellenek szavak, hogy tudja hogy valami belülről nyomaszt. Minden kétségemet próbálja eloszlatni. Sokszor oda jön, megölel és csak annyit mond, hogy Szeretlek és minden rendben lesz. Olyankor nem kételkedem egy szavában sem. De eddig sem tettem. Mellette érzem magam igazi nőnek, aki mellett ragyogok és soha nem érzem bizonytalannak a holnapot. Tudom hogy együtt minden kisebb-nagyobb problémát megoldunk, bármi baj is az utunkba gördül, nincs olyan hogy nem! Mert megoldjuk. Nincs kétségem afelől sem hogy életem hátra lévő részét vele akarom leélni. Benne is megvan a féltékenység, de kiben nincs. Ez úgymond egészséges. Nagyon sok bejegyzésem róla szól itt, de ezt nevezzük szerelemnek. Féltő, gondoskodó és kicsit makacs is. Próbál megoldást találni mindenre, sosem ül egy helyben. Ha vele vagyok vagy hozzá bújok, olyankor megáll az idő és olyankor csak azt kívánom hogy ne múljon el a pillanat varázsa. Mindig tudja mit akar. Van amikor elbizonytalanodik bizonyos dolgokban de akkor ott termek és megpróbálom elhitetni vele hogy bármire képes. Szeretem és ez a lényeg.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: